„Ide azért jön az ember, mert irodát keres, de az emberek miatt marad.”

Bepillantást nyertem a Kaptár-élménybe, bár nyilván nem tudtam azt átélni, amit az igazi tagok, akik rendszeresen a közösségi irodában dolgoznak és ott valóban részeivé válnak egy közösségnek. Lehetőség van szakmailag hasznos kapcsolatok kialakítására vagy egyszerűen kellemes hangulatban, körülmények között dolgozni, ahol mindig van kihez szólni, de nincs kötelező bájcsevej.

Először is, amikor az ember belép, mintha egy nagy lakásba lépne, persze némi plusszal. Van egy úgymond nappali rész, kanapéval, fotelekkel, könyvespolcokkal, van étkező is, de olyan asztalokkal, amik könnyen mozdíthatók, a tér egyszerűen átrendezhető, ráadásul mindegyiken számos konnektor található, ebből is látszik, hogy a legfőbb vezérlőelv az volt, hogy aki dolgozni szeretne, az bárhol kényelmesen megtehesse, és persze nem maradhat ki a felsorolásból a konyha sem, mint a közösségi lét egyik legfontosabb színhelye.

A kialakítás tudatos volt, hogy minél otthonosabban érezhesse magát, aki itt dolgozik, ugyanakkor minél több funkcióra is alkalmas legyen, könnyen variálhatóvá tették a teret. Egy megszokott lakásbelsőtől talán leginkább abban tér el, hogy néhány „üvegkalitka” azaz tárgyaló is helyet kapott, ahol egy megbeszélésre az ügyféllel el lehet vonulni, vagy éppen a másokat esetleg zavaró telefonbeszélgetéseket lebonyolítani.

Major Zoltánnal, alias Pepével, a Kaptár kommunikációs felelősével beszélgettem arról, hogy miért is vonzó dolog ez a közösségi iroda. Az alapítók Kalmár Elvira, Levendel Áron és Pekár Dóra, akik szakmájuk szerint szervezetfejlesztők, eredetileg maguknak szerettek volna egy igazán ideális irodát találni, mikor ez nem sikerült, úgy döntöttek kialakítanak egyet, saját igényeik szerint, ahol igazán jól érzik magukat. Viszont úgy gondolták, hogy a költségeket megosztanák, így született a Kaptár, ahol akárcsak az inspirációt nyújtó méhek esetében, együtt lehet dolgozni.

A közös tér ellenére általában nem zavarják egymást az emberek. A mottó, hogy mindent lehet, egészen addig, amíg az mást nem zavar. Aki ezeket az alapszabályokat nem tartja be, azt a közösség hamar kiveti magából. Vannak állandó „dolgozók”, 15-17 fő, akik rendszeresen igénybe veszik az irodát, de vannak olyan külföldiek is, akiknek magyarországi bázisként szolgál. Napi-, havi- illetve éves jegyet, bár utóbbiak inkább bérletek, egyaránt lehet váltani, amiért cserébe rendelkezésre áll a teljes infrastruktúra.

A tárgyalókat lehet külön foglalni, ezeknek óradíja van. Azonban a Kaptár azért több mint egy egyszerű irodahely bérlése, mert az itt dolgozóknak az is a célja, ha ide belép valaki, akkor minél hamarabb részévé váljon a közösségnek. Kedvesen fogadnak, nem hagynak egy percig sem elveszve, hogy „mihez is kezdjek én itt?”. Vannak közösségi programok is, ebéd, ahol egy kicsit a munkától független dolgokról esik szó és estek, ahol társasozni és kötetlenül együtt lenni is lehet. Egy Kaptár-szülinapra akár 100 ember is összejön.

Általában kreatív foglalkozások művelői veszik igénybe a közösségi irodát, így nem nehéz megtalálni a kapcsolódási pontokat sem. Ahogy előnyt jelent az is, hogy a tagok ki tudják használni egymás erőforrásait, szolgáltatásokat nyújtani egymásnak. Legyen szó grafikusokról, videósokról, marketing tanácsadókról, szervezetfejlesztőkről, stb. A közösségi iroda olyan kapcsolati tőkét képes megalapozni, ahol aztán egy beszélgetésből könnyen megrendelés lehet.

Nemrég a kaptárosok készítettek egy felmérést, amiből az derült ki, hogy az ügyfeleknek fontos egymás segítése, illetve valaki azt mondta „azért szeretek itt dolgozni, mert olyan lehetek, amilyen vagyok és így is szeretnek”.